Piros kancsó piros bor…
(Kalotaszegi csárdás)
Piros kancsó piros bor,
Mindjárt rám kerül a sor,
//: Iszom a bort ölelem a babámat,
Őt szeretem nem az édesanyámat. ://
Nincsen pénzem de majd lesz,
Mikor Pesten vásár lesz,
//: Eladom a feleségem szoknyáját,
Még az éjjel elmulatom az árát. ://
Nekem olyan ember kell,
Ha beteg is keljen fel,
//: Hozzon vizet, rakjon tüzet, vágjon fát,
Páros csókkal várja haza asszonyát. ://
Nekem olyan asszony kell,
Ha beteg is keljen fel,
//: Keljen fel és főzze meg a vacsorát,
Vacsorával várja haza az urát. ://
Kalotaszegi csujjogatások
Piros alma lóg a fán, Csak egy csókra fáj a szám,
Ha a csókot megkapnám, Nem fájna többet a szám.
Ma mérai faluvégen Három csillag van az égen
Ahol az a csillag ragyog, Én is odavaló vagyok.
Az én szoknyám rózsaszín, Vette nekem egy legény,
Ha még egyet vett volna, két rózsaszín lett volna.
A mérai tiszta víz Olyan édes mint a méz,
Aki iszik belőle, Vágyik a szerelemre.
A mérai határon Nem volt eső a nyáron,
Nem nőtt meg a kenderünk, Kurta lett a pendelyünk.
Lányoknak
Inaktelki legények
Mind ügyesek,serények
Csak az a hiba bennük
Félrekacsint a szemük.
Ez a legény olyan vót
Egyet kapott majd meg hót
Ha még egyet kapott volna
Bizony Isten meghalt volna!
Csillag ég a hegytetön
Hamis az én szeretöm
Ha hamis hát legyen is
Az vagyok én magam is.
Odalenn a sűrűben
Rózsa nyílik a mélyben
Az nem rózsa viola
Szívem vígasztalója
Halgass te kis fekete
Jobban tudom én mint te
Fekete vagy,mint az üst
Kürtből jöttél,mint a füst.
Piros alma lóg a fán,
Csak egy csókra fáj a szám
Ha a csókot megkapnám,
Nem fájna többet a szám.
Az én szoknyám rózsaszín,
Vette nekem egy legény,
Ha még egyet vett volna,
Két rózsaszín lett volna.
Ez a kicsi legényke
A kis kertembe jönne
Rózsát tennék kalapjára
Páros csókot az ajkára.
Nincs édesebb a vadméznél
Sem huncutabb a legénynél
Este a lányt megcsókolja
Félre fordul kikacagja
Édes anyám sok szép szava
Kit fogadtam kit nem soha
Megfogadnám de már késő
mer az idegen az első
Száraz a bokor a tetőn
elhagyott az én szeretőm
Ha elhagyott ő bánja meg
Ki a fene sajnálja meg.
Jaj de szépe néznek minket
Áldja meg az Isten őket
Ez a kicsi szegelet
Megér három ezeret
Egy forró csók nem a világ
Száradjon meg aki nem ád.
Húzd rá cigány hegedűs
A te kezed nem ezüst
Se nem ezüst se nem réz
Csak egy ügyes cigány kéz.
Kerek az én csizmám sarka,
Kereken fordulok rajta,
Kerek az én szoknyám alja,
Legény legyen, ki felhajtja.
Ez a legény olyan forma,
Mintha bivalybornyú volna,
Ha kihajtják a mezõre,
Messze hallik a bõgése.
Fiúknak
Húzd rá cigány, hegedûs,
A te kezed nem ezüst,
Se nem ezüst, se nem réz,
Csak egy ügyes cigány kéz.
Innám, innám, de nincs mit,
Borért küldnék, de nincs kit,
Itt van az én galambom,
Elmegy az, ha én mondom.
Ha ez mindig így vóna,
Ingem, gagyám nem vóna,
Ingem, gagyám eladom,
Mégis megházasodom.
Kerek ablak, réz a sarka,
Nézz ki babám, nézz ki rajta,
Nézz lefelé, nézz felfelé,
Nézd meg, ki jár arrafelé.
Csárdáshoz
A mérai hegytetőn,
integet a szeretőm, (van olyan változat, amiben ez a sor: “ott kaszál a
szeretőm”)
fehér kendőt lobogtat,
engem oda csalogat.
A mérai híd alatt,
ferednek a bivalyak,
bivalyak a feketék,
szeretnek a menyecskék.
Ez a kicsi mulatság,
tartana míg a világ,
három éjjel, három nap
kimulatom magamat.
( vagy: három éjjel, három nap, nem elég a lábomnak)
Ez a kicsi szegelet,
megér három ezeret.
Írigyeim sokan vannak,
mind a kutyák, úgy ugatnak,
adok nekik egy-két napot,
hadd ugassák ki magukot.
A mérai csorgó víz,
olyan édes mint a méz,
aki iszik belőle,
vágyik a szerelemre,
én is ittam belőle,
szerelmes lettem tőle.
Húzzad édes muzsikásom,
mer’ én néked megszolgálom,
vagy aratok vagy kaszálok,
vagy egy éjjel véled hálok.
Véled biza nem hálok, mer’ bitangot csinálok.
Húzzad édes gordonosom ( bőgő)
Neked adom a borzosom (női csujjogatás)
Járjad….( aktuális női név behelyettesítve)hajnalig,
míg a pendely langallik.
Ide lábam, ne tova,
ne a szomszéd faluba,
mer’ a szomszéd faluba,
nincs ilyen jó muzsika.
(vagy “mer’ a szomszéd faluba, még a tyúk is mind kurva”)
Ha te kicsi ha te ha,
mit mond ez a száraz fa ( vagyis a hegedű hangja)
Legényeshez
A mérai legények,
mind ügyesek szegények,
csak az a hiba bennik,
hogy nincsen szeretőjik.
Öregesen, ékesen,
úgy segít meg az Isten.
Ez a világ ilyeneké,
nem a régi öregeké.
Ez a tánc a legényeké,
nem a házas embereké,
szűrő, szita, tejeslábas,
álljon félre aki házas.
Járd ki lábam, járd ki most,
nem parancsol senki most,
ha parancsol, ha nem is,
járd ki lábam azért is.
Egyik lábam kijárja,
a másik elhibázza
Vess figurát olyan cifrát,
hogy a sarkad hányjon szikrát,
Ezek a legény kicsike,
sokat nyomot gödörbe.
Hó te legény, hó te hó,
ne szökjél úgy mint a ló,
mert ha úgy szöksz mint a ló,
nem vagy kedvemre való.
Ez a … úgy járja,
összeakad a lába.
Ez a kicsi legényke,
ha kiskertembe jönne,
rózsát tennék kalapjába,
páros csókot az ajkára.
Kalotaszeg
7. Kalotaszeg – Hajnali (Türe)
Kimegyek a hegyre, benézek a völgybe
Ott látom a babám tiszta feketébe